A Budavári Palotanegyed megújításának eddigi eredményei tanúsítják, a magyar építészek világszínvonalú alkotások kivitelezésére képesek csakúgy, mint kerttervezőink, kertépítőink és kertészeink – jelentette ki Fodor Gergely, a Budavári Palotanegyed megújításáért felelős kormánybiztos a „Díszes haszonkertek – Várak, paloták, kastélyok, udvarházak, egyházi központok kertörökségének múltja és jövője” című nemzetközi konferencia megnyitóján.
A neves hazai és nemzetközi tájépítészek közreműködésével megrendezett konferenciának a Várkert Bazár ad otthont. Fodor Gergely köszöntőjében kiemelte: „Nemcsak épületeket valósítunk meg és teremtünk újjá, hanem újjávarázsoljuk a történelmi kerteket, parkokat, sétányokat, azt a virágzó kertkultúrát, ami egykor a városrész sajátja volt” – húzta alá a kormánybiztos.
Füleky Zsolt, a Miniszterelnökség építészeti, építésügyi és örökségvédelmi helyettes államtitkára kifejtette: a településképet alapvetően meghatározza a minőségi környezet, amelynek fontos részét képezi az épített környezet mellett a tájképi környezet. Ennek érdekében kéz a kézben kell járnia az építészetnek a kertépítészettel. A helyettes államtitkár emlékeztetett, a kormányzat megteremtette az informatikai infrastruktúrát az egységes nyilvántartási rendszerhez, amely lehetővé teszi a történeti kertek eddig elkészült kutatási anyagainak feltöltését, amely alapját képezhetik kulturális örökségünk e fontos területének megóvásának.
Dr. Herczeg Ágnes, a Magyar Kertörökség Alapítvány elnöke felhívta a figyelmet a magyar kertörökség kulturális, ökológiai, társadalmi fontosságára. A tájépítész ugyanakkor hozzátette, noha a kertörökség napjaink egyik legaktuálisabb és legizgalmasabb témák egyike, ennek ellenére nem kapnak elég figyelmet a kultúránk alapját képező haszonkertek. Herczeg Ágnes szerint a klímahelyzet, a gazdasági és a politikai válságok idején aktuális felhívni a figyelmet nem csupán mezőgazdasági, vagy ökológiai, hanem kulturális örökségi értékük miatt is fontos szőlős, gyümölcsös, veteményes, gyógy– és fűszernövényes, méhes és számtalan formájára kertjeinknek.
A megnyitón felszólalt Juhász Szabolcs, a Magyar Turisztikai Ügynökség turizmusszakmai igazgatója is, aki egy közelmúltban készült felmérésről szólva elmondta: a történeti kertek, arborétumok látogatását magába foglaló utazások szinte minden esetben (93%) kapcsolódnak valamilyen egyéb programokhoz. Az utak közel ötödénél nemcsak a fő, hanem valójában az egyetlen fontos úti cél. A szakember rávilágított: a kertturizmus olyan turisztikai termék, amely fontos része lehet egy élményláncnak, meghosszabbítja a tartózkodást és újabb utazásra inspirál. Juhász Szabolcs szerint kiemelt feladat a jövőben az együttműködés és a hálózatosodás erősítése az adott térség turisztikai szolgáltatóival, a szálláshelyekkel, az éttermekkel, az örökségvédelmi helyszínekkel, a múzeumokkal vagy a fürdőkkel. A Magyar Turisztikai Ügynökség számára fontos, hogy ennek a turisztikai terméknek a szolgáltatási színvonala elérje a nyugat-európai történeti kertek vagy kastélyparkok színvonalát – húzta alá a turizmusszakmai igazgató.
A nemzetközi konferenciát a Magyar Kertörökség Alapítvány a Budavári Palotanegyed megújításáért felelős Várkapitánysággal együttműködésben szervezi. Az esemény célja, hogy körbejárja a nagyvárosok, a történelmi központok vár- és palotakertjeinek kutatási, tervezési dilemmái mellett a fenntartás és üzemeltetés, az oktatás és önkéntesség, a kertész életpályamodell időszerű kérdéseit, valamint a kertprogramok tematikájának és gyakorlatának, ökológiai fenntarthatóságának legújabb trendjeit. A konferencia szakmai partnere a Magyar Tájépítész Szövetség és a MATE Tájépítészeti, Településtervezési és Díszkertészeti Intézet. A fenntartható kertörökség érdekében a tervek szerint a résztvevők egy közös memorandumot is megfogalmaznak, amelyet alapdokumentumként használhatnak a kertörökséget nemzeti és uniós szinten szabályozó jogalkotók.
