Az országos tájépítész tisztségének létrehozása és a készülő, új építészeti törvény többi, tájépítészettel foglalkozó rendelkezése a tájépítészek munkájának felértékelését jelenti, felismerve, hogy a természetes és az épített környezetünk összehangolása életminőségünk fontos eleme és korunk egyik legnagyobb kihívása – jelentette ki Lánszki Regő építészeti államtitkár Budapesten, a Petőfi Irodalmi Múzeumban rendezett Kertörökség és kommunikáció című nemzetközi konferencia megnyitóján. A rangos külföldi és hazai szakemberek részvételével zajló eseményt a Magyar Kertörökség Alapítvány szervezi. A konferencia és a kísérőprogramok részei az Európai Történeti Kertek Napja nemzetközi eseménysorozatnak. A háromnapos rendezvényen a szakembereknek szóló eszmecseréken túl a kertörökség iránt érdeklődő nagyközönségnek is szerveznek programokat a Károlyi-palotában és kertjében.
A kertörökség történeti, helytörténeti, művészeti, társadalmi jelentősége mellett egyben természeti, táji, ökológiai, botanikai értékek közvetítője, kertjeink a rekreáció, a turizmus kedvelt helyszínei, kulturális programok befogadói, szervezői. A nemzetközi konferencia középpontjában idén a kommunikáció témaköre áll, ahol arra keresik a választ, hogy napjainkban a különböző generációk számára hogyan adható át mindaz a tudás, információ, amely e történeti örökséghez kapcsolódik. A nemzetközi konferencia megnyitóján Lánszki Regő, a kulturális örökséget is felügyelő Építési és Közlekedési Minisztérium építészeti államtitkára „A magyar építészetről szóló törvény” kapcsán kifejtette: a törvény deklaráltan kiemelt célja az építési folyamat során a tájépítészet szerepének erősítése. Ennek jegyében az új törvény meghatározott rendeltetésű építmények környezetének kialakításához, valamint adott területeken (pl. közterület) a zöldfelület kialakításához tájépítész bevonását írja elő. A törvény javaslatot tesz az országos tájépítész tisztség létrehozására is azzal, hogy az országos tájépítész az épített és természeti környezet megőrzésének és méltó hasznosításának, a települési zöldinfrastruktúra hatékony kialakítása és működtetése, az ingatlanok energetikai tanúsítványához kapcsolódó zöld védjegy
kialakítása és működtetése, valamint a tájépítészeti alkotások építészeti minőségének biztosítása érdekében az országos főépítész munkáját segíti. Emellett a törvény rendkívüli mértékben megnehezíti új zöldterület beépítését.
Dr. Herczeg Ágnes a konferenciát szervező Magyar Kertörökség Alapítvány (MKA) elnöke emlékeztetett, az MKA civil ernyőszervezetként összefogja mindazon szereplőket, akik részt vesznek a történeti, történeti értékű kertek megóvásában, felújításában, üzemeltetésében. Hangsúlyozta, az együttműködéshez folyamatos párbeszéd, kommunikáció szükséges az érintett szereplőkkel: tájépítészekkel, kertészmérnökökkel, kertészekkel, kulturális örökségvédelmi szakemberekkel, döntéshozókkal és a tudományos élet szereplőivel, hiszen a magyar kertörökség az egyetemes kertkultúra része. Az MKA elnöke szerint ugyanakkor elengedhetetlen az egykor virágzó, helyi sajátosságokat is magában hordozó magyar táj- és kertkultúra visszaemelése a köztudatba, amely szintén folyamatos párbeszédet feltételez a társadalommal.
Demeter Szilárd, a házigazda Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatójának köszöntőjét Sándor Cecíli kabinetvezető-helyettes olvasta fel, aki idézve Demeter Szilárdot a megnyitón emlékeztetett: a Károlyi-palota nagyközönség elől eddig elzárt udvarának felújítását és a kerttel történő egybenyitását követően hosszú évtizedek után az épített és természeti kulturális örökségegyüttes visszanyerte eredeti pompáját, így méltó helyszínéül szolgál nem csak egy kertörökségről szóló tanácskozásnak, de bármilyen kulturális eseménynek. Demeter Szilárd szerint a kertek gondozói, akik a növényekkel, tehát az élettel dolgoznak, Luis Borges argentin költő nyomán tudják, hogy a kert nem csupán a tér, hanem az idő metaforája is. „A kert otthonná szelídített természet. A valahol szabadságának és az ebből fakadó felelősségnek a jól körülhatárolt helye és kitüntetett ideje” – fejtette ki a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója.
