Mérleget vont az idei évben elvégzett feladatokról és azok eredményeiről az MKA kuratóriuma. A Károli Gáspár Református Egyetemen megtartott ülésén Dr. Herczeg Ágnes kuratóriumi elnök a jövő évi célkitűzésekről is tájékoztatta a résztvevőket.
A Károli Gáspár Református Egyetem egy éve teljesen felújított épülete, a Károlyi-Csekonics Palota adott otthont a Magyar Kertörökség Alapítvány (MKA) idei utolsó kuratóriumi ülésének. A résztvevőket Dr. Szuchy Róbert, az egyetem oktatási rektorhelyettese köszöntötte, aki kiemelte: a felújított épületegyüttes lehetőség az egyetem számára új társadalmi kapcsolatok építésére, ezért is szeretnék szorosabbra fűzni a kapcsolatot az MKA-val. Ezt követően Herczeg Ágnes, az MKA kuratóriumi elnöke tartott beszámolót az alapítvány idei munkájáról. Emlékeztetett, amellett, hogy az alapítvány munkatársai számos hazai és nemzetközi szakmai konferencián vettek részt az év során, az MKA saját kezdeményezésű konferenciái révén bekapcsolták a nemzetközi tudományos vérkeringésbe a magyar kertörökség témáját. Több mint száz hazai és külföldi tájépítész szakember részvételével rendeztek nemzetközi konferenciát „Díszes haszonkertek” címmel áprilisban a Várkert Bazárban. Mintegy 13 ország hetven résztvevőjével rendezték meg októberben az Európa Tanács alá tartozó European Route of Historic Gardens éves rendszerben visszatérő szakmai fórumát, s ehhez kapcsoltan idei közgyűlését és szakbizottsági ülését, amelynek szervezésével az MKA-t bízták meg. Továbbá idén is a fertődi Esterházy-kastély adott otthont a minden év őszén megrendezett Mőcsényi Mihály Kertművészeti és Kerttörténeti Konferenciának, amelyet idén a kert- és zeneművészet kapcsolatának szenteltek. Az esemény jelentőségéről szólva Herczeg Ágnes felidézte a megnyitón résztvevő, az örökségvédelemért is felelős Lázár János építési és közlekedési miniszter megnyitón elhangzott szavait, aki aláhúzta: az új építésügyi szabályozásba a tájépítészeti szempontokat is be kell emelni. Herczeg Ágnes a kertörökség társadalmasítása érdekében tett eredmények közé sorolta, hogy az MKA valamennyi saját szervezésű konferenciáján szerveztek programokat a nagyközönségnek, valamint stratégiai partnerségi együttműködést kötött az alapítvány a Magyar Turisztikai Ügynökséggel, a Petőfi Irodalmi Múzeummal és a MATE Tájépítészeti, Településtervezési és Díszkertészeti Intézetével, amelyeknek köszönhetően számos projekt vált valóra az idei évben. A kuratórium elnöke a többi között megemlítette az erdélyi kastélykertek állapotfelmérésére vonatkozó tanulmányutakat, valamint a történeti kertek matuzsálem fáinak vizsgálati módszertanáról és génbanki szerepéről szóló együttműködést. Az idén megkezdett, de a következő évekre is átnyúló feladatokról szólva elmondta: a zöldinfrastruktúra beruházások, valamint az építési kerettörvénnyel kapcsolatos feladatok, a hazai faiskola program kialakítása, a történeti kertek örökségi státusza jogi keretrendszer kidolgozását teszik szükségessé, amíg a klímaadaptív növényfajok alkalmazási lehetőségei kapcsán széleskörű szakmai konzultáció szükséges a partnerszervezetekkel. A kuratórium elnöke a jövő év egyik legfontosabb prioritásának nevezte a hagyományos vízgazdálkodási módszerek innovatív alkalmazási lehetőségeinek kidolgozását, hiszen a klímaváltozás a Kárpát-medencét különösen sújtja. Herczeg Ágnes a jövő évi feladatok közt szólva örömmel számolt be arról is, hogy 2023-ban az MKA öt történeti kert fenntartási modelljének kidolgozására kapott megbízást, amelyből egy teljes felújításra kerül. A nemzetközi példák alkalmazásán keresztül pedig az alapítvány 2023-as prioritásai közt szerepel az önkéntesség elindítása is, amely nélkül – mint azt külföldi példák igazolják – nincs fenntartható kertörökség. Mindehhez jó alapul szolgál az MKA közösségi média-követőinek bázisa, amely idén áprilisi indulása óta elérte a csaknem 11 ezer főt.
