III. Mőcsényi Mihály Kertművészeti és Kerttörténeti Konferencia

2020. „Eszterháza kertművészete fehéren feketén”
Az első Mőcsényi Mihály Kertművészeti és Kerttörténeti Konferencia (2020. Eszterháza) Mőcsényi Mihály professzorunkra emlékezett, és mindazoknak a tevékenységére, akik az Esterházy kastélykert és a barokk táj történetével, kutatásával, tervezésével, fejlesztésével, védelmével foglalkoztak.
2021. Barokk kertművészet
A második konferencia (2021. Eszterháza) körbejárta a barokk kertművészet témakörét, megnyitva a műhelyt a nemzetközi kutatók számára is. Számos, hazájában és szakterületén neves előadó vitatta meg a barokk kertművészet, a barokk kertörökség kérdéskörét.

Harmadik konferenciánkat a kertművészet és a zene kapcsolatának feltárására szenteljük. A kertművészet története elválaszthatatlan attól a ténytől, hogy amióta az ember kertet épít, a kertben múlatja az időt, egyik legkedveltebb tevékenysége a zenélés, az éneklés és a táncolás.

A kertművészet történetében akár a távoli múltban, akár keleten vagy nyugaton, északon, vagy délen kutatunk, a kerti ábrázolásokon mindenütt rábukkanunk hangszerekre, zenélő, a zene mellett múlató, táncoló alakokra. Az antikvitásban például nimfák énekelnek, hárfáznak a ligetekben.

Európában a középkori várkertekben zenélnek, énekelnek. A kora reneszánsz életfelfogásban, a szabadban való tartózkodáshoz, étkezéshez szervesen kapcsolódott a zene. Fedett-nyitott kerti pavilonokban, a teraszokon szabad ég alatt szólt a zene. Később kerti színpadok, zöld színházak adtak otthont e műfajnak. A barokk kertművészet grandiózus léptékében a zenepavilonok mellett megjelentek a kertbe épített operaházak, nyári színházak, és ettől kezdve ez a műfaj napjainkig meghatározó.

A történeti, a történeti értékű kertekkel, parkokkal foglalkozó hazai és külföldi szakemberek mellett a látogató közönség számára ismert, hogy a kert otthont adott a zenének, a zenei rendezvények épületeinek, pavilonjainak, szabadtéri színházainak, operáinak. Sőt egy helyszín felkeresése összefügg épp abban a kastélyban, a kastélykertben megjelenő, ott élő, vagy alkotó művész alakjával. Magyarországi példák közül gondoljunk csak Martonvásárra, ahol a Brunszvikok kastélyában és parkjában megfordult Beethoven.

A királyi és nemesi udvarok zenei életében pedig a zenészek és karmesterek mellett az udvari zeneszerzők státusza is meghatározó volt. A kastélytulajdonosok zenészeket, zenekarokat, karmestereket és zeneszerzőket szerződtettek. Talán a leghosszabb és legismertebb megbízói, szerzői kapcsolat Esterházy Fényes Miklós és Joseph Haydn között volt, a komponista, a zenész 29 évig szolgált Eszterházán.

A zeneszerzőket számos park, történeti kert, a kertek kedvelt ikonográfiai elemei, a kutak, a növények egy-egy zenemű megírására ihlették. Példaként említhető talán a legismertebb ezek közül, Liszt Ferenc Zarándokévek zongoraciklusának három tétele, amely a Villa d’Este kertjéhez kapcsolódik. Liszt lánya Cosima naplójában említi, hogy apjának e műve még férjét, Wagnert is megragadta, aki maga itáliai utazása során Amalfi melletti Ravellóban, a Villa Rufolo virággal beültetett teraszán ihletődött, megkomponálva Parsifal operájában Kligsor kertje jelenetének Viráglányok énekét.

A tudomány és a technika eredményeit felhasználva, kísérleteztek zenélő kutak létrehozásával, vízzel működtetett orgonák építésén, például a Villa d’Estében. Budapesten, a Margit-sziget zenélő kútja, amely Bodor Péter marosvásárhelyi mester művének másolata, amely egykor csodának számított, ma hangszóróból sugározza a zenét, nyaranta élő koncerteknek is helyet adva.
A polgárosodással és a városok növekedésével a városi terek, a parkok, a városligetek, a korzók a társadalmi érintkezés helyszíneivé váltak, ahol a zenepavilonok fúvósai szórakoztatták a sétálókat. A nyári nyaralóhelyeken, és a közkedvelt fürdővárosokban kül- és beltéren egyaránt jelen volt a zene.

Olyan zeneszerzőkről is tudunk, akik maguk is nagy kertrajongók voltak, például a Dohnányi Ernő világhírű komponista és zongoraművész, akinek budai villakertjének megőrzésében ma civil szervezet tevékenykedik, és egyben zenei programokat szervez a helyszínen.

A zene nem csupán a történeti távlatokban játszott szerepet a kertek használatában, hanem ma is jelentős vonzerőt jelentenek a kertturizmus szempontjából. A zenei programok, fesztiválok a komoly zenétől a mai populáris műfajokig egyaránt minden évben, akár évente többször is látogatókat vonzanak a kastély és kert együttesekbe. A mai kertművészet is számtalan témába vágó feladat előtt áll, szabadtéri koncertterek tervezése történeti kertekben, vagy új helyszíneken.
A kertek fenntartását segítő bevételek mellett a kertörökség megismerése, ezen értékekre való fogékonyság edukációja válik lehetővé a kulturális, zenei programok alatt.

A konferencián a kertművészet és a zeneművészet képviselőit szólítjuk meg, hogy előadásukkal újabb és újabb kapukat nyissanak meg a hallgatóság számára e két eleven, az emberi lelket mélyen megragadó, és vélekedésünk szerint egymásra ösztönzően ható művészeti ág ismereteinek átadása révén, amelynek összegzését ismét egy konferencia kiadványban szeretnénk megjelentetni a rendezvényt követően.

A tervezett szakmai előadások mellett szakmai kiállítások, művészeti programok, valamint ingyenesen látogatható gyermek- és családi programok is megrendezésre kerülnek. Iskolás gyermekek számára ingyenes, szervezett pedagógiai programot kínálunk, aminek segítségével közelebb kerülhetnek a zene- és a kertművészet érdekességeihez.

A rendezvény csütörtök és péntek folyamán szakmai előadásokat, esettanulmányokat tár a szakmai közönség elé. A külföldi vendégelőadók online csatlakoznak a programba.*
Napközben, valamint napzárásként egy-egy művészeti produkciót láthatnak-hallhatnak.
Immár hagyománnyá vált, hogy Mőcsényi Mihály emlékére a konferencia résztvevői közösen ültetnek el egy előre kiválasztott növényt (2020-ban a Cziráky Rózsakertbe került Mőcsényi professzor úr kedvenc rózsafajtája, a ’Satchmo’, 2021-ben a Pál-majorba került egy tulipánfa). A hagyomány folytatódik, idén is lesz ünnepélyes ültetés.

*A szakmai programok között két angol nyelvű előadás is várható. Felhívjuk szíves figyelmüket, hogy kivételesen tolmácsolást nem áll módunkban biztosítani, köszönjük megértésüket!

A konferencián való részvétel kamarai pontokat biztosít.

csütörtök, péntek: felnőtt 14.000Ft/fő/nap, diák: 12.000 Ft/fő/nap
A szombat délelőtti program ingyenesen látogatható, de regisztrációhoz kötött.

Jelentkezés és további részletek a regisztracio@magyarkertorokseg.hu e-mail címen kérhetőek.